Hasznos holmik-játék

Ez a bejegyzés már érlelődik bennem a tavaszi tanfolyamom óta. A különböző boltokban és újságokban jópofa, kimondottan patchwork készítőknek való eszközöket kínálnak igen húzós árakon. Ám mi, magyar csajok roppant kreatívan felhasználjuk a háztartásban található holmikat. Szükség törvény bont alapon időnként triviális, időnként viszont egészen megdöbbentő cuccokat tudunk felhasználni a hobbinkhoz.

Ezt a tölcsért csak gondolat ébresztőnek mutatom meg. Ez a készlet legkisebb darabja, ezzel és egy kínai evőpálcával szoktam kitömni a húsvéti és a karácsonyi díszeket. A hengeres nyelű fakanál remek a táskák fülének kifordításához.


Az alsó képen látható pici üvegtölcsér egy üvegműves munkája, amit a felesége kérésére csinált az egészen pici díszek kitöméséhez.
A tanfolyamon Méhike örvendeztetett meg minket néhány egészen fura, de nagyon ötletes dologgal. Remélem, Ő is meg fogja mutatni!
Gondoltam, szedjük össze ezeket a házi praktikákat egy csokorba, hátha másoknak is hasznos lehet. Akinek van kedve mutogatni, az tegye meg a blogjában, és hagyjon nekem itt egy üzenetet. A kész képeket névvel ellátva felteszem a Picasára, és az oldalsávba. Mivel ez a 99. postom, a 100.-ban a résztvevők közül valaki ajándékot kap! Határidő : vasárnap ( június 28) éjfél.

Naptár-június

Ilyen volt a júniusi képem. Szabadon szabott csíktechnikával készült, szabad gépi tűzéssel.

Júniusi kész munka :))

Bár kész munka, de nem UFO. Kedves barátném esküvőre ment, és nászajándékba szeretett volna egy szívecskés párnát vinni. Az esküvő szombaton volt, délre kellett levinnem a párnát a boltjába. Persze, mondanom sem kell, hogy pénteken este 7 körül hívott fel ezzel a pazar felkéréssel :)) Így volt rá pár órám, hogy kitaláljam, összeszedjem az anyagokat, és megvarrjam. Mondhatnám, hogy nem UFO, ellenkezőleg, villám munka. A kicsike 50*50-es, szerencsére a belsejét készen vették meg. Annyi kikötés volt, hogy bordó legyen. Ez számomra könnyen ment, elég jó készletem van bordókból.
És mintának, kiindulásnak ott a saját párnám, ami jóval kisebb, de szintén bordó szívecskés :)) Gondoltam, varrok bele néhány jelképet, ezért a négy sarkába kunyhót tettem, és "választottam" az ifjú pár helyett csillagot.
A fotók szerint nagyon örültek neki, az ifjú ara nagyon szereti a kézműves holmikat. Így remélem, egy kicsit én is emeltem a nap fényén.

No, ilyet sem mutattam még-az én személyes disznóólam

Mint már néhány bejegyzéssel ezelőtt is mutattam, áldatlan állapotok uralkodnak nálam. Akkor az erkélyt próbáltam gatyába rázni, ez kép napi munka árán sikerült is. Most már ki tudok menni, és ki tudok teregetni. Ehhez három banános láda bútorszövet és egy láda polár anyag költözött a pincébe, néhány zsák a kukában landolt, némi anyagot pedig elosztogattam. Most Colette után szabadon megmutatom a qpi többi részét :
A lakás többi része még mindig katasztrófa-sújtott övezet. Ez az étkező asztalunk, ám a család csak karácsony környékén élvezheti, ezt kapják ajándékba :)) Szépen, ülve kulturáltan lehet étkezni kb 1 hónapig, aztán a többi 11 hónapban a varrógép és társai veszik birtokba.




Ez a régi telefonos asztalom, ez van mögöttem balra, ha varrok. Az alsó polcán még a telefonkönyv van, ki tudja, mikor túrja ki egy kupac anyag :)) A tetején hegyekben az aktuális varrnivaló, és a ragasztófátyol, amit a pénztárcáknál használok.

Mögöttem jobbra két Ikeás műanyag szennyestartó van, 4-4 fiókkal, tele angol anyagokkal, szín és fajta szerint, a tetején pedig egy rahedli egyéb, amiből a pénztárcák és bankkártya-tartók készülnek. Persze, ha csak egy nagyobb munkán dolgozok, akkor nem uralkodik el ennyire a káosz, de egy-egy új darabnál nem bírom ki, hogy ne próbáljam meg legalább harmincféle változatban. És mennyivel egyszerűbb mindent magam mögé hajintani, mint visszatenni a helyére.

Ez pedig az ágyam melletti könyvespolc, tele dobozokkal, könyvekkel, újságokkal. Itt tartom a cipzárakat, szalagokat, csipkéket, szalvétákat, ragasztót, és a többi csetreszt. Az alsó polcon látható drapp boríték pedig a Kecskeméten bemutatott munkámat rejti. Bár már egy hónapja visszajött, még mindig nem szedtem ki a csomagolásból.
Mint látható, ezért szeretnék egy nagyobb lakást, egy saját rumliszobával.

Nem ér a nevem

Megint elért egy lánc-bigyó, pedig titokban reméltem, hogy valami csodás véletlen folytán most megúszom. Nem szeretem ezeket a kötelező köröket. Akik rendszeresen olvassák a blogomat, azok tudják, hogy alapvetően kreatív dolgokról írok.
Zöldfülű blogolóként kínnal-keservvel még megírtam, összeszedtem, belinkeltem, továbbadtam. Aztán csak megírtam, de nem adtam tovább. Még később sunnyogva kikerültem a kérdést, és elengedtem a fülem mellett. És most nyíltan vállalom, hogy nincs kedvem hét triviális marhaságot írni magamról. Sőt, nem igazán érdekel az sem, hogy a több száz kilométerre élő virtuális blogbarátnőm hány cukorral issza a kávéját, és egyáltalán kávézik-e ? Majd a személyes találkozásnál ez úgyis kiderül :)) És az sem izgat fel, hogy álmaiban vágyik-e családi házra ? Az persze érdekelni fog, ha megvette álmai házát, és megosztja velünk a költözés örömét, izgalmát, nehézségeit. Szóval : Ezt most kihagyom, és valószínűleg az összes ilyen tipusú kérdésre sem fogok reagálni. Remélem, senkit sem bántok meg ezzel. Szerintem ti is jobban jártok, ha inkább maradok a kaptafámnál :)) Persze, minden egyéb, kreatív és önkéntes játékban teljes mellbedobással benne vagyok !

Csak hajtogatok, hajtogatok

Teljesen beleszerettem ebbe a hajtogatós technikába, amiből a papírzsepi tartót Évi blogjában találhatjátok meg, mint ezt az előző posztban is említettem.
Kedves barátném többzsebes bankkártya tartóval macerál már egy ideje. Eddig nem nagyon törtem rajta a fejem, de ez a hajtogatós módszer nem hagyott nyugodni. Még sok lehetőség lehet benne, gondoltam, variálok még egy kicsit. Így született meg ez a tartó. A méretei: a hossza szintén 80 cm, akárcsak a pénztárcáé, a szélessége pedig 12 cm.

Mivel sajnáltam az igazán mutatós angol és amerikai anyagokból ennyit elhasználni egy ilyen kis semmiséghez, addig méregettem, amíg ki nem találtam, hogy az egyik oldalhoz 47 cm olcsóbb és vékonyabb anyag kell, a lényegi részéhez pedig 35 cm a mutatósabból. A felső képen látszik a hajtás menete: 6 cm-el indul, aztán felváltva 4,5 és 5,5 cm. Így egyforma "zsebeket" kapunk, 1 cm-es emelkedéssel. Az utolsó jelölés 4,5-ös, ez adja meg az utolsó zseb mélységét. A másik oldalról 5 és 5 cm a hajtás, ez lesz a szélesebbik színes fedés, és egyben a legalsó zseb. A tetején van egy 3 cm-es visszahajtás, ide jöhetnek a névjegy kártyák.

Persze, vérszemet kaptam, és rögtön kipróbáltam ezt a kétszínű variációt a pénztárcán is, és bár teljesen más a hajtások mérete, mégis megoldható ugyanebből a 35-47 cm-es variációból :)) Így a külseje a szép, elegáns anyagból lesz, a belseje meg egy színben passzoló, de olcsóbb anyagból. Remélem, ti is kedvet kaptatok ! Kiváncsi lennék, nektek milyen cuccok jutnak még eszetekbe ?

Kicsit variáltam

A legutóbbi csoport összejövetelen Körmi útmutatása alapján papír zsebkendő tartót hajtogattunk. A munka menetét 36 Évi blogjában találjátok meg.
Én kicsit módosítottam rajta, a teljes hossz 80 cm, a szélesség 20 cm lett. Vasaltam rá vetexet, így lett tartása, és a belső hajtásba varrtam cipzárt is, így pénztárca lett a pzs tartóból. A hajtások az egyik oldalán : 10-3-3-10 cm. A három centis hajtásra varrtam a cipzár nyitható végét. A másik oldal 6,5 cm-es hajtásokból van, ide kerül a cipzár másik oldala. Persze, ez így önmagában nem érthető, de aki csinál néhány zsepitartót Évi precíz és világos leírása alapján, annak mindjárt leesik a tantusz, hogy miről beszélek :))

Így néz ki kinyitva. A zárását tépőzárral oldottam meg, a tárcában lévő tépőzárat menet közben varrtam rá, de a fedlapon lévőt nem mertem, csak a végén rávarrni. Így egy jojót tettem rá kívülre, hogy eltakarjam a varrást.
És sose gondoltam volna, hogy én valaha jojóval fogok dekorálni bármit is :))